しずく #4:いきがい ず ă“ă‚“ăŸă‚Š|ă«ă»ă‚“ă”ăźă¶ă‚“ăœă†


Ebben a bejegyzĂ©sben szeretnĂ©m megosztani azt a mĂłdszert, amivel mondatrĂłl mondatra fordĂ­tok, s ez ĂĄltal igyekszem jobban megĂ©rteni a japĂĄn szĂłszerkezetek Ă©s mondatok alkotĂĄsĂĄnak modelljĂ©t, vĂ©gsƑ soron a sajĂĄtos nyelvi gondolkodĂĄsmĂłdot. 



A fordĂ­tĂĄshoz a japĂĄn mondatnak hĂĄromfĂ©le alakja jelenik meg: 
  • a japĂĄn eredeti mondat 
  • szĂł szerinti, szĂłrendi magyar fordĂ­tĂĄs – nyelvtani elemekkel egyĂŒtt 
  • termĂ©szetes magyar fordĂ­tĂĄs 
Ez a sajĂĄt magam szĂĄmĂĄra kialakĂ­tott technika segĂ­t megĂ©rteni a japĂĄn mondatszerkezetet, megtanulni a partikula-hasznĂĄlatot (pl. が、を、に), fejleszti a nyelvi intuĂ­ciĂłt az ĂĄltal, hogy lĂĄtom, hogyan Ă©pĂŒl fel a gondolat japĂĄnul, Ă©s összeköti a gondolatot a nyelv ritmusĂĄval. 
Ez szĂĄmomra olyan, mintha tĂŒkörben tekintenĂ©k rĂĄ a mondatokra, Ă©s a magyar tĂŒkörfordĂ­tĂĄs ĂĄltal tanulmĂĄnyozhatĂł szerkezetekbƑl tudok tanulni.

MondatonkĂ©nt haladok, Ă©s sok Ă©rdekessĂ©g derĂŒl ki minden mondattal kapcsolatban. Azt mondjĂĄk, a nyelvtanulĂĄsban jĂł, ha az ember felfedez sajĂĄt maga szĂĄmĂĄra egy olyan izgalmas tĂ©mĂĄt, ami motivĂĄlja a tanulĂĄsra, s e tĂ©ma mentĂ©n fƱzi fel a tanulni valĂłt. Lehet ez pĂ©ldĂĄul irodalom, mƱvĂ©szet, gasztronĂłmia, utazĂĄs stb., Ă©n Ășgy hiszem, szĂĄmomra ez a motivĂĄciĂł a nyelvtani jelensĂ©gek irĂĄnti kĂ­vĂĄncsisĂĄg lesz. 

1. Eredeti mondat
民ăȘい もぼ でも、濃 は è±Šă‹ に ăȘă‚ŒăŸă™。
(すくăȘい もぼ でも、こころ は ゆたか に ăȘă‚ŒăŸă™)
KevĂ©s (fizikai) dolog ĂĄltal is lehet gazdag a szĂ­vĂŒnk.

2. Nyelvtani magyarĂĄzat
  • 民ăȘい(すくăȘい)もぼでも
    – Az i-mellĂ©knĂ©v + fƑnĂ©v szerkezet: "kevĂ©s dolog".
    – A 「でも」 itt nem az "de" jelentĂ©s, hanem a rĂ©szecske: "mĂ©g akkor is, ha..." / "mĂ©g kevĂ©s dolog is".
    – Ez egy kontraszt vagy meglepetĂ©s kifejezĂ©s: „mĂ©g kevĂ©s dolog is elĂ©g lehet…”

  • 濃(こころ)は
    – A 「は」 tematizĂĄlĂł partikula → „a szĂ­vre vonatkozĂłan” mondjuk el az ĂĄllĂ­tĂĄst.

  • è±Šă‹ă«(ă‚†ăŸă‹ă«)
    – A 「è±Šă‹」 na-mellĂ©knĂ©v, de itt hatĂĄrozĂłsĂ­tott formĂĄban szerepel:
    – na-mellĂ©knĂ©v + に = „…-an” (pl. gazdagon, szabadon, boldogan)

  • ăȘă‚ŒăŸă™
    – A 「ăȘる」 (vĂĄlik valamivĂ©) ige lehetƑsĂ©gi alakja: 「ăȘれる」
    – Udvarias jelen idejƱ forma: 「ăȘă‚ŒăŸă™」
    → JelentĂ©se: „tud vĂĄlni valamivĂ©”, „lehet valami”


3. Logika

民ăȘい もぼ でも
MĂ©g kevĂ©s dolog is…

濃 は è±Šă‹ に ăȘă‚ŒăŸă™。
a szĂ­v gazdaggĂĄ tud vĂĄlni.

4. Mire voltam még kívåncsi?
Tehåt a に partikula åltal tudjuk kifejezni azt, hogy vålik valamivé?
A に partikula nagyon sokfĂ©le jelentĂ©st hordozhat, de az egyik legfontosabb szerepe, hogy „vĂĄlik valamivĂ©” Ă©rtelemben hasznĂĄljuk az ĂĄllapottĂĄ vĂĄlĂĄsnĂĄl, kĂŒlönösen a ăȘる(vĂĄlik valamivĂ©) igĂ©vel egyĂŒtt.

〜に ăȘる → „valamivĂ© vĂĄlik”

Ez egy nagyon gyakori szerkezet - pĂ©ldĂĄk: 

おべăȘにăȘă‚ŠăŸă™・felnƑttĂ© vĂĄlik

ă’ă‚“ăă«ăȘă‚ŠăŸă—ăŸ・ egĂ©szsĂ©ges lett (egĂ©szsĂ©gessĂ© vĂĄlt)

しずかにăȘっどください ・kĂ©rlek, legyĂ©l csendben (vĂĄlj csendessĂ©)

ăšăŸă‹ă«ăȘă‚ŒăŸă™・gazdaggĂĄ vĂĄlhat (gazdag lehet)

Ebben az utolsó mondatban melyik rész fejezi ki a -hat/-jelentést?

ăȘă‚ŒăŸă™ → ez a kulcs!

Ez a szĂł a következƑ rĂ©szekbƑl ĂĄll:

  • ăȘる(æˆă‚‹ / ăȘる)= vĂĄlik valamivĂ©

  • ăȘれる = a lehetƑsĂ©gi (potenciĂĄlis) alak → „kĂ©pes vĂĄlni valamivĂ©”

  • ăȘă‚ŒăŸă™ = udvarias jelen idejƱ alak → „tud vĂĄlni valamivĂ©”, „vĂĄlhat valamivĂ©”

GyakorlĂłsor a -hat/-het jelentĂ©sƱ lehetƑsĂ©gi igealakkal (=potenciĂĄlis forma), amivel kifejezzĂŒk, hogy tudok csinĂĄlni valamit, vagy kĂ©pes vagyok valamire.

IgetĂ­pus Alapige LehetƑsĂ©gi alak Udvarias forma JelentĂ©s
-る (1 csoport) たăčる たăčられる たăčă‚‰ă‚ŒăŸă™ tud enni
5-ös (2. csoport) ぼむ ぼめる ăźă‚ăŸă™ tud inni
KivĂ©tel する できる ă§ăăŸă™ tud csinĂĄlni
KivĂ©tel くる こられる ă“ă‚‰ă‚ŒăŸă™ tud jönni

æ—„æœŹèȘžăźéٟăčç‰©éŁŸăčă‚‰ă‚ŒăŸă™。・JapĂĄn Ă©teleket tudok enni.
 ă“ăźăŠăĄă‚ƒăŻăźă‚ăŸă™。・Ezt a teĂĄt meg tudom inni. 
ă‹ă‚“ă˜ăŻă‚ˆă‚ăŸă›ă‚“。・Nem tudok kanjit olvasni. 
ăŠă‚ˆă’ăŸă™。・Tudok Ășszni. 
ăČらがăȘăŻă‹ă‘ăŸă™。・Tudok hiraganĂĄt Ă­rni. 
ăčă‚“ăă‚‡ă†ăŒă§ăăŸă™。・Tudok tanulni. 
ăă‚‡ă†ăŻă„ăžăŒă—ă„ă‘ă©、ă‚ăšă§ă“ă‚‰ă‚ŒăŸă™。・Ma elfoglalt vagyok, de kĂ©sƑbb tudok jönni. 

HoppĂĄ, Ă©s itt egy Ășj szerkezet, amit felfedeztem! 
A 「けど」 szerkezetrƑl – Ă©s arrĂłl, hogyan fejezĂŒnk ki ellentĂ©tet japĂĄnul – egy mĂĄsik bejegyzĂ©st kĂ©szĂ­tek majd.

A bejegyzĂ©sben elƑfordulĂł mellĂ©knevek ragozĂĄsĂĄt Ă©s tĂ­pusait a következƑ rĂ©szben kĂŒlön összefoglalom.

しずかăȘ ăČべべきを ありがべう。
Köszönöm, hogy itt jĂĄrtĂĄl. TalĂĄlkozzunk Ășjra.

🌾 ă—ăšăăźă«ăŁă より
– ăȘăȘこ