昔(むかし)の日本(にほん)の物語(ものがたり)を読む(よむ)のは、竹林(ちくりん)を静(しず)かに歩(ある)くよう…
Régi japán történeteket olvasni olyan, mintha csendesen sétálnék egy bambuszligetben…
むかしばなし(昔話)は、ただの物語(ものがたり)ではありません。
そこには、人(ひと)の心(こころ)、いのちの知恵(ちえ)、そして、やさしい時間(じかん)が流(なが)れています。
ことばを通(とお)して、わたしたちは静(しず)かに世界(せかい)を旅(たび)します。
今(いま)、竹(たけ)の中(なか)から生(う)まれた ふしぎな少女(しょうじょ)のお話(はなし)を、やさしい日本語(にほんご)でいっしょに読(よ)みましょう。
Bennük ott van az emberi szív, az élet bölcsessége és a szelíd idő áramlása.
A szavak segítségével csendesen bejárjuk a világot.
Most pedig olvassuk el együtt, egyszerű japán nyelven a bambusz belsejéből született titokzatos lány történetét.
たけとりものがたり|A bambuszvágó meséje
Réges-régen, élt egyszer egy öregember és egy öregasszony.
おじいさんは 山(やま)で 竹(たけ)を 切(き)って くらしていました。
A nagypapa bambuszt vágott a hegyen, és így élt.
ある日(ひ)、おじいさんは ひかる 竹(たけ)を 見(み)つけました。
Egy nap a nagypapa egy fénylő bambuszt talált.
竹(たけ)の 中(なか)に、ちいさな 女の子(おんなのこ)が いました。
A bambusz belsejében egy kislány volt.
おじいさんと おばあさんは、女の子(おんなのこ)を うちへ つれて 帰(かえ)りました。
A nagypapa és a nagymama hazavitték a kislányt.
ふたりは 女の子(おんなのこ)に「かぐやひめ」と 名前(なまえ)を つけました。
A házaspár a kislányt „Kaguya hercegnőnek” nevezte el.
かぐやひめは だんだん 大(おお)きく なりました。
Kaguya hercegnő lassan felnőtt.
とても うつくしくて、まちの人(ひと)たちも うわさを しました。
Nagyon szép lett, és még a város lakói is beszéltek róla.
たくさんの 男(おとこ)の人(ひと)が けっこんを ねがいました。
Sok férfi kérte meg a kezét.
でも、かぐやひめは だれとも 結婚(けっこん)しませんでした。
De Kaguya-hime senkivel sem házasodott össze.
ある夜(よる)、かぐやひめは 月(つき)を 見(み)て 泣(な)いていました。
Egy este Kaguya-hime a holdat nézte, és sírt.
「わたしは 月(つき)の 国(くに)から 来(き)ました。 もう かえらなければなりません」 と いいました。
„A Hold országából jöttem. Hamarosan vissza kell térnem” – mondta.
月(つき)の 人(ひと)たちが、かぐやひめを つれに 来(き)ました。
A Hold népe eljött, hogy elvigyék Kaguya-himét.
かぐやひめは おじいさんと おばあさんに 手紙(てがみ)を のこして、 月(つき)へ 帰(かえ)りました。
Kaguya-hime búcsúlevelet hagyott az öreg párnak, és visszatért a Holdra.
Mire voltam még kíváncsi?
A Taketori Monogatari eredeti változata valóban megőriz egy részletet abból, mit írt Kaguya-hime búcsúlevelében. Bár az eredeti szöveg régi japán nyelven van, sok modern feldolgozásban és egyszerűsített változatban a levél lényege megőrződik és lefordítható.
Ezt fogom bemutatni a következő bejegyzésemben.
しずかな ひとときを ありがとう。
Köszönöm, hogy itt jártál. Találkozzunk újra.
– ななこ